Göncz Árpád elnök kolozsvári koszorúzására tért vissza Dávid Ibolya /MDF/ napirend előtti felszólalásában az Országgyűlés jún. 18-i ülésén arra, amit a múlt héten kifogásolt: azt az emléktáblát is megkoszorúzta, amelyet Funar, a hírhedt polgármester állíttatott, amelyen az áll, hogy a magyar nemesség 40 ezer románt és 230 falut elpusztított. A kitalált bűnökről szóló tábla megkoszorúzása önkéntes vállalása annak, ami nem történt meg. Akkor Szabó Zoltán /SZDSZ/ művelődésügyi államtitkár a kormány nevében helyeselte Göncz gesztusát, történelmi megbékélést szolgáló gesztusként értékelte. Dávid Ibolya hiányolta a magyar áldozatok emléktábláját. Emlékeztetett rá, hogy Kijevben Göncz Árpád megköszönte az ukránoknak, hogy "átengedték" honfoglaló őseinket. Miféle öntudat lakozik a magyarságot jelképező elnökben? - tette fel a kérdést a képviselőnő. Szent-Iványi István /SZDSZ/ államtitkár szerint az ellenzék tévedett, Göncz Árpád nem koszorúzta meg a kifogásolt táblát, hanem az ugyanott levő Petőfi-emléktáblát. Pokorni Zoltán /Fidesz/ azt tette szóvá, hogy a koszorúzásról szóló múlt heti felszólalást követően Szabó Zoltán helyeselte a gesztust, akkor még nem tartotta szükségesnek helyesbíteni az MDF-es képviselő felvetését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20., Új Magyarország, jún. 19./
1997. szeptember 22.
Horn Gyula miniszterelnök felszólalásával kezdődött meg az Országgyűlés szept. 22-i ülése, aki kifejtette: a kormány mindent megtett a szomszéd országokkal való jó viszony megteremtéséért, az elmúlt években romlott a szlovákiai magyarság jogainak érvényesítési lehetősége, ami komoly feszültséget keltett Magyarország és Szlovákia viszonyában. Kijelentette, hogy a magyar kormány védi a határon túli magyarság érdekeit. A magyar kisebbség jogainak helytelen képviselete azonban komoly zavarokat okozhat. Egyes ellenzéki politikusok kijelentéseikkel veszélyeztetik a kormány törekvéseit, állapította meg. A szlovák kormány kisebbségi politikája nem felel meg az európai normáknak és azoknak a nemzetközi kötelezettségeknek sem, amelyeket maga Szlovákia vállalt. A kormányfő felszólalása után a pártok frakcióvezető reagáltak az elhangzottakra. Torgyán József, az FKGP elnöke bejelentette: mivel Horn Gyula súlyos bűncselekményeket követett el a nemzet érdekei ellen", vizsgálóbizottság felállítást fogja kezdeményezni. Szerinte a jelenlegi kabinet a Kádár-Grósz kormányzat dicstelen külpolitikáját folytatja, majd - szokása szerint - felszólította a miniszterelnököt, mondjon le. Pokorni Zoltán /Fidesz/ szerint a kormány a "minden áron alapszerződést" politikájával felrúgta az a rendszerváltás utáni gyakorlatot, hogy Budapest emelt fővel kiállt a határon túli magyarok érdekiért. Demeter Ervin /MDF/ újabb magyar-magyar csúcstalálkozó összehívását javasolta. Megjegyezte: nem véletlen. hogy Vladimír Meciar szlovák kormányfő nem Antall József előtt vetette fel a lakosságcsere gondolatát, mivel Meciar is tudta, mit jelent lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének lenni. Szekeres Imre /MSZP/ és Szent-Iványi István /SZDSZ/ kiállt a kormány külpolitikája mellett. Szabó Iván /MDNP/ most is a konstruktív ellenzék szerepét vállalta: kötelességük támogatni azt a politikát, amely visszautasította a lakosságcserét. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./
1998. július 27.
A magyar kormány támogatja a magyar nyelvű egyetem létrehozását, illetve újraindítását Kolozsváron, erősítette meg Pokorni Zoltán, válaszolva a román sajtóban megjelent vádaskodásra, amely magyar beavatkozásnak minősítette az egyetem kérdésének fölvetését. A magyar kormány kész arra, hogy kétoldalú tárgyalásokat kezdjen a magyar egyetem létrehozásának minkéntjéről. /A Bolyai Egyetem és a magyar kormányprogram. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./
1998. augusztus 17.
Aug. 17-én kilencedik alakommal szervezték meg a határon túli magyar értelmiségiek számára Debrecenben az Ady Akadémiát. A tíznapos kurzuson 180 Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból érkező pedagógus, közgazdász, orvos vesz részt. Pokorni Zoltán oktatási miniszter az ünnepélyes megnyitón kifejtette, hogy a kormány erkölcsi és politikai kötelessége a nemzet, a tudomány és a kultúra egységén fáradozni. A kolozsvári magyar egyetemről leszögezte: az a magyar-román alapszerződés próbaköve, erről a magyar kormány kész bármikor tárgyalni. Orbán Viktor kormányfő és őmaga is bármikor, bárhol hajlandó a román vezetőkkel találkozni, hogy előrelendítsék a magyar egyetem létrehozását. Pokorni elmondta, hogy október elején Párizsban találkozik román kollégájával. Eszmecseréjükre javaslatot visz magával, amelyet az RMDSZ-szel egyeztet. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./
1998. szeptember 11.
Szept. 11-én Pokorni Zoltán oktatásügyi miniszter találkozott Budapesten a külhoni magyar oktatási vezetőkkel. A határon túli magyar felsőfokú képzés és a magyar nyelvű önálló felsőoktatási intézmények létrehozásának támogatására Apáczai Csere János néven közalapítvány létrehozását javasolja a jövő évi költségvetés keretében az Oktatási Minisztérium - jelentette be a miniszter. Az alapítvány azért szükséges, hogy "magja lehessen egy lehetőség szerint anyanyelvű önálló egyetemnek", segítségével "minél hamarabb és minél stabilabb anyagi alapon jöhetnek létre határon túli magyar felsőoktatási intézmények". Megvizsgálják a Magyarok Világszövetsége javaslatát, hogy Debrecenben magyar nyelvű oktatási központot alakítsanak ki. Mindaddig, amíg ez a program nem körvonalazódik, az a jó megoldás, ha a határon túli pedagógusműhelyeknek és - szövetségeknek nyújt anyagi segítséget a magyar állam. A találkozón az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai, a horvátországi, a szlovéniai és a vajdasági oktatási vezetők tartottak beszámolót az ottani magyar nyelvű oktatás helyzetéről. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Egyetem rektor-helyettese elmondta, hogy egy, már kidolgozott terv szerint a kolozsvári intézményen belül öt kart és negyven szakot foglalna magába egy önálló magyar nyelvű tagozat kialakítása. Emellett létre kellene hozni az erdélyi magyar felsőoktatási hálózatot is, különös tekintettel a mérnöki és a mezőgazdasági képzésre. Szigeti László felvidéki parlamenti képviselő a miniszteri beszámolóban elhangzottakkal egyetértve a külhoni pedagógiai, illetve tankönyves műhelyek anyaországi támogatását szorgalmazta. Felvetette, hogy a magyar kormány vállalja fel a felvidéki önálló magyar egyetem létrehozásának ügyét is. Korhecz Tamás, a Vajdasági Magyar Ösztöndíj Tanács elnöke szerint a magyar állam eddigi támogatása bizonyos értelemben céltalannak bizonyult, mert az anyaországban tanuló vajdasági diákok mintegy 70-80 százaléka elhagyta szülőföldjét. /Magyar miniszter eszmecseréje határon túli oktatási vezetőkkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Erdélyből részt vett a találkozón Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, Kötő József oktatásügyi államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, valamint Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke is. A lap értesülései szerint Kötő József államtitkár és Asztalos Ferenc képviselő még a megbeszélések előtt találkozott Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel, a minisztérium oktatási államtitkárával és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. A találkozó során meghatározták a két tárca közötti együttműködés kereteit, módozatait, és számba vették az önálló magyar egyetem létesítésének fejleményeit. A romániai magyar kisebbség vezetői ugyanakkor üdvözölték a magyar oktatási minisztérium azon kezdeményezését, melynek értelmében a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására jövőre létrehoznák az Apáczai Csere János Közalapítványt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ A határon túli magyar kisebbségek képviselői a magyar oktatásügyi minisztérium vezetőségével folytatott szept. 11-i találkozójukon többek között megvitatták a kolozsvári állami magyar egyetem létrehozásának ügyét, a magyarországi továbbtanulás lehetőségeit, a Magyarországon szerzett diplomák és oklevelek elismerésének kérdését - tájékoztatott Asztalos Ferenc képviselő. A találkozón Erdélyből még részt vett Kötő József oktatásügyi államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese és Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Szilágyi Pál rektor-helyettes az erdélyi magyar oktatás helyzetét, az önálló magyar állami egyetem létesítése körüli vitát ismertette. Lászlóffy Pál, a pedagógusszövetség elnöke a hazai tanügyi gondokról tájékoztatott. Kötő József oktatási államtitkár és Asztalos Ferenc képviselő a hivatalos találkozót megelőzően tárgyalt Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel, a minisztérium oktatási államtitkárával és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Meghatározták a két tárca közti együttműködés kereteit, módozatait, számba vették az önálló magyar állami egyetem létesítésének fejleményeit. A megoldásra váró kérdések feltérképezésekor szem előtt tartották Radu Vasile kormányfő október 14-i budapesti látogatását, amikor találkozni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel. Pokorni Zoltán oktatási miniszter ugyanakkor október 1–3. között Párizsban megbeszélést folytat Andrei Marga tanügyminiszterrel - mondotta Asztalos Ferenc. Egyetértettünk abban - folytatta Asztalos Ferenc -, hogy fel kell gyorsítanunk az oklevelek honosításának folyamatát, ugyanakkor szeptember 30-ra kijelöltük a két minisztérium között a két évre szóló együttműködési egyezmény aláírásának időpontját - hangsúlyozta Asztalos Ferenc. A romániai magyar kisebbség vezetői üdvözölték a magyar oktatási minisztérium kezdeményezését: a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására jövőre létrehoznák az Apáczai Csere János Közalapítványt.- Ha nem sikerül érvényt szereznünk az önálló magyar állami egyetem létesítésére vonatkozó elképzelésünknek, az alapítvány hathatósan részt vállalna egy magyar tannyelvű magán felsőoktatási intézmény működtetésében - mondotta Asztalos Ferenc. /Magyarországi közalapítvány a határon túli felsőoktatásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Pokorni Zoltán hangsúlyozta: az alapítvány célja nem a határon túli magyar nyelvű felsőoktatási képzés költségeinek finanszírozása, azonban hozzájárulhat az intézmény beindításához. Pokorni ugyanakkor fontosnak nevezte a határon túli magyar nyelvű oktatás szakmai és anyagi támogatását. A miniszter szerint el kell érni azt, hogy a Magyarországon tanuló, határon túli magyar fiatalok visszatérjenek szülőföldjükre. Segíteni kell, hogy hosszabb távon mindenkinek lehetősége legyen az anyaországban magyar nyelven tanulni. /Magyarországi állami támogatással. Közalapítvány a határon túli felsőoktatásért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./
1998. október 6.
Okt. 6-án Párizsban, az UNESCO felsőoktatási világkonferenciáján találkozott Andrei Marga oktatási miniszter Pokorni Zoltánnal, magyar partnerével. A megbeszélésen Marga kifejtette, hogy magyar nyelvű egyetem létrehozásában nem, legfeljebb egy román-német-magyar oktatási nyelvű egyetem megteremtésében tud együttműködni. Pokorni megdöbbenéssel fogadta román kollégájának e közlését. Pokorni szerint a helyzetet még értékelni kell, mivel nem tisztázott, hogy a román miniszterelnök - kormányának eddigi hivatalos álláspontját esetleg megváltoztatva - osztja-e minisztere nézeteit. Mindenesetre aggodalomra ad okot, hogy az oktatási miniszter a kormány által megfogalmazott állásponttól eltérő törekvésének adott hangot, pedig éppen az ő feladata lenne az egyetem ügyének előmozdítása - jegyezte meg Pokorni Zoltán. Marga szerint magyar-német nyelvű Petőfi-Schiller egyetem sem lesz, pontosabban csak akkor működhet, ha ott a román is tanítási nyelv. Pokorni erre megjegyezte, hogy ilyen hármas tannyelvű felsőoktatás már van Romániában, a Babes-Bolyai Egyetemen, csak éppen nem minden karon. És fájdalmas hiányok is vannak. Arra a kérdésre, hogy az új többnyelvű egyetem megkezdhetné-e működését még a két év múlva esedékes romániai általános választások előtt, Marga kijelentette: több mint valószínű, hogy nem, azaz szerinte az ilyen intézmény létrehozása áttolódna a következő kormányzati ciklusba. Pokorni Zoltán kijelentette, hogy a magyar kormány tagjaként ezután is azon fáradozik, hogy előmozdítsa a határon túl élő magyarok törekvéseinek megvalósítását, így magyar nyelvű egyetem létrehozását is. Pokorni hangsúlyozta: jó lenne, ha ezek állami egyetemek lennének - fűzte hozzá -, de ha a román törvények, az ottani politika alakulása csak egy magánintézmény létrehozását-működését teszi lehetővé, akkor azt fogjuk támogatni. Pokorni hozzátette: ez is csak a román kormány együttműködésével valósítható meg. Ha az állami egyetem ügye ideig-óráig késedelmet szenved, akkor Budapest a magánintézmény létrejöttét támogatja. /Magyar?német állami egyetem sem lesz? Andrei Marga magyar kollégájával tárgyalt Párizsban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
1998. október 8.
Andrei Marga oktatási miniszter ismételten bebizonyította, hogy szembefordul a kormány programjával és döntésével. Ezért kértük és továbbra is kérjük lemondását - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki hozzátette: A román kormány álláspontját a kormányhatározat tükrözi, amely magyar és német nyelven oktató egyetemről szól. Markó azt követően nyilatkozott, hogy Marga oktatási miniszter okt. 6-án Párizsban magyar kollégájával, Pokorni Zoltánnal találkozott, és kijelentette: Romániában soha nem lesz magyar oktatási nyelvű állami egyetem, és a Petőfi-Schiller magyar-német egyetem is csak akkor jöhet létre, ha ott a román is oktatási nyelv lesz. /Az RMDSZ továbbra is Marga lemondását követeli. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
1998. október 10.
Pokorni Zoltán magyar oktatási és művelődésügyi miniszter a Népszava című napilapnak nyilatkozva kijelentette: mivel Andrei Marga tanügyminiszter véleménye nem egyezik a kormány álláspontjával, szükségesnek tartja, hogy hivatalos úton tájékozódjon a kérdésről. Pokorni már felszólította Martonyi János külügyminisztert, hogy magyarázatot kérjen a román kormánytól a helyzettel kapcsolatban. A riporternek arra a kérdésére, milyen lépéseket tesz a magyar kormány, ha Romániában történetesen mégis Marga tanügyminiszter álláspontja fog érvényre jutni, a miniszter elmondotta: a magyar kormány támogatja az RMDSZ-nek azon törekvését, hogy egyetértésre jusson koalíciós partnereivel az önálló magyar egyetem ügyében. Pokorni szerint ez elsősorban a román politikai erők ügye. A miniszter rámutatott: Budapest elsősorban arra törekszik, hogy Romániában törvényesen garantálják a magyar nyelvű oktatást. Ehhez rendelkezésükre állnak a nemzetközi kapcsolatok és szervezetek, mint az UNESCO és mások. Pokorni hangsúlyozta: továbbra is határozottan támogatják az önálló magyar állami egyetem létesítését, de mindaddig, amíg ehhez nem teremtik meg a törvényes alapokat, a magyar kormánynak lehetősége van arra, hogy alapítványon keresztül lehetővé tegye annak megalakulását. /Pokorni magyarázatot kér a román kormánytól Marga kijelentéseiért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
1998. november 3.
Gajdos Balogh Attila reagált Dáné Tibor írására /Kinek használt Csernáton? Szabadság, okt. 1./, emlékeztetve arra, hogy a rendezvény helyi szervezője a Kezdeményezés az Erdélyi Civil Társadalomért, melynek Király Károly az egyik alapítója. A kormányból való kilépések kedvező alkalmait az RMDSZ elhalasztotta, ezért váltak szükségessé a polgári fórumok. Kimondottan hibákról és bűnökről van szó, szögezte le Gajdos Balogh Attila. Dáné Tibor a lehető legkedvezőtlenebb színben próbálja feltüntetni a csernátoni fórumot. Az RMDSZ vezetői óvatosan hallgattak, amikor Orbán Viktor miniszterelnök vagy Pokorni Zoltán oktatási miniszter szavait a román sajtó balkáni stílusú ócsárlással fogadta. "Minden bizonnyal Horn és Kovács szocialistái sokáig mást súgtak, s ettől most sem tudnak szabadulni", állapította meg Gajdos Balogh Attila. /Gajdos Balogh Attila: Nem csupán Csernáton. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
1999. június 26.
Jún. 26-án Budapesten a Magyarországon és Romániában kölcsönösen tanító lektorok számának növeléséről, a kisebbségi oktatás területén az ösztöndíjasok, diákok és pedagógusok cseréjének bővítéséről, illetve a felsőoktatási intézményekben újabb nyelvi lektorátusok létesítéséről szóló hároméves együttműködési megállapodást írt alá Pokorni Zoltán magyar és Andrei Marga román oktatási miniszter. Az Európai Oktatási Miniszterek Budapesten tartott konferenciáján Andrei Marga elmondta: a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 38, kizárólag magyar tanrend alapján oktatást folytató szakon lehet majd diplomát szerezni. Két új magyar nyelvű szak is indul, politológia és ökológia. Marga hangsúlyozta: ez az első olyan oktatásra vonatkozó megállapodás, amely a magyar-román alapszerződéshez, illetve a diplomák kölcsönös elismeréséhez igazodik. /Magyar-román oktatási megállapodás született. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
1999. augusztus 16.
Aug. 16-án Debrecenben 10. alkalommal rendezték meg az Ady Endre Akadémiát. Tőkés László püspök megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy politikai üzenete van a tízéves akadémiának. Határon innen és túl ugyanazon kulturális nemzetnek a tagjai vagyunk, s ennek politikai nemzetként is meg kell nyilvánulnia azáltal, hogy érdekeinket védi, mondotta. Végezetül kijelentette: az erdélyi magyar egyetem létrehozása a megmaradás ügye is. A püspök bejelentette: szeptembertől egyházi magánegyetemként működik a nagyváradi Sulyok István Főiskola, amelynek hatókörét jövő évtől partiumi keresztyén egyetemként egész Erdélyre ki kívánják terjeszteni. Orosz István, az Ady Akadémia elnöke emlékeztetett rá, hogy az elmúlt tíz évben csaknem kétezer erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és vajdasági magyar értelmiségi hallgatója volt a nyári kurzusnak. A csaknem tízmilliós költségvetéssel működő akadémiának idén összesen 300 hallgatója van. A résztvevők 75 százaléka Erdélyből érkezett. A nyári kurzust az Apáczai Közalapítvány 4 millió, az Oktatási Minisztérium pedig 2,7 millió forinttal támogatta. Az idei továbbképzésen a pedagógia, a közgazdász, a magyar nyelv és irodalom és a történelem szekciók mellett most először elektronikus sajtó szekciót is indítottak. A Segítő Jobb Alapítvány támogatásával az akadémia keretében 50 határon túli magyar orvos vesz részt a továbbképzésen. Kovács László az MSZP elnöke bírálta Pokorni Zoltán oktatásügyi miniszter azon kijelentését, miszerint a magyar-román viszony próbaköve, hogy megnyílik-e a magyar egyetem Kevesebb hanggal többre mehetnénk a romániai magyar egyetem ügyében, mondta Kovács László. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára kifejtette: A polgári kormányzat egy év alatt tanúsított magatartása is alátámasztja, hogy az európai integrációs folyamatok nem mélyítik a szakadékot, hanem gyümölcsözőbbé teszik az együttműködést az anyaország és a határon túli magyarok között. A Magyar Állandó Értekezlet következő tanácskozása ősszel lesz. Az értekezletnek hat szakbizottságát alakítják meg az oktatás, a kultúra, a gazdaság, az egészségügy, a szociálpolitika és az európai integráció területén, amelyben a határon túli legitim szervezetek képviselői éppúgy részt vesznek, mint a hazai ellenzéki pártok. /Megnyílt az idei Ady Endre Akadémia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
1999. október 21.
Okt. 20-án Takács Csaba ügyvezető elnök Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel folytatott tanácskozást. A Takács Csaba kezdeményezésére létrejött találkozón részt vett Nagy F. István, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke is. A megbeszélésen áttekintették a romániai magyar oktatás állapotát, valamint az RMDSZ és az Oktatási Minisztérium közötti együttműködés jelenlegi helyzetét. A megbeszélésen megvitatták a romániai magyar anyanyelvű közép- és felsőfokú, illetve a posztgraduális képzés időszerű kérdéseit, azon szempontok alapján, melyek egyrészt a romániai tanügyi törvény elfogadása, másrészt a minisztérium határon túli fejlesztési támogatásából adódnak. Az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette a szövetség álláspontját, hogy az oktatást érintő anyaországi döntések meghozatalát a határon túli magyar szervezetekkel való konzultáció előzze meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 21. 1584. sz./
1999. október 27.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Pokorni Zoltánnal, Magyarország oktatási miniszterével tanácskozott október 20-án. A tanácskozáson jelen volt Nagy F. István, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke is, akit elmondta, szükséges a párbeszéd. Ebben az évben két jelentős támogatásról lehet beszélni az oktatásban: egyrészt az Apáczai Közalapítvány részéről, másrészt a magyar kormány által jelzett kétmilliárd forintról, amelyet a magyar egyetem támogatására szánnak. Nagy F. István hangsúlyozta: "nem mi akarjuk elosztani a pénzt, de szeretnénk, ha velünk is konzultálnának ebben az ügyben. Ha erre nem kerül sor, a szövetség nem vállalhat semmilyen felelősséget a döntésért. A konzultáció célja az lenne, hogy ezek a támogatások összhangban legyenek az RMDSZ oktatáspolitikájával." - A Sulinet elnevezésű program elindult, és várhatóan ez év végéig 16 romániai magyar központban hozzáférhetővé válik. Ezenkívül a magyar fél igénylése nyomán változtatások lesznek az ösztöndíj-odaítélés rendszerében. /Kulcsár Andrea: "Nem mi akarjuk elosztani a pénzt" = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27./
2000. április 3.
Márc. 31-én és ápr. 1-jén Budapesten, az Oktatási Minisztériumban Kárpát-medencei magyar oktatási fórumot tartottak. A kétnapos rendezvényen három téma került napirendre. Az oktatás kormányzati szemszögéből témakörben magyarországi részről Pokorni Zoltán oktatási miniszter tartott előadást "Az európai integráció oktatáspolitikai következményei: magyar példa" címmel, Romániából Kötő József oktatási államtitkár "Reform és megújulás a román közoktatásban, különös tekintettel a kisebbségi oktatásra" és Szlovákiából Szigeti László oktatási államtitkár "A szlovákiai magyar oktatási rendszer helyzete és modernizációs lehetőségei" címmel. Gál András Levente miniszteri biztos a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakértői Bizottságának tevékenységéről számolt be. Az erdélyi és a kárpátaljai magyar felsőoktatás - jövőképek, működő minták témakörben öt előadás hangzott el. Berényi Dénes akadémikus, az Apáczai Közalapítvány elnöke arról értekezett, hogy milyen esélyei vannak a Kárpát-medencében a magyar tudományos kutatás és felsőoktatás kibontakoztatásának. Entz Géza, az erdélyi egyetemi program tanácsadója az erdélyi magyar egyetemfejlesztés lehetőségeiről beszélt, magyarországi nézőpontból. Tonk Sándor egyetemi tanár a Sapientia Alapítványt mutatta be, vázolva a szándékokat és lehetőségeket az erdélyi magyar felsőoktatás kiépítésében. Szilágyi Pál rektor-helyettes a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanárainak álláspontját ismertette az itt megvalósuló magyar nyelvű oktatás esélyeiről. A beregszászi pedagógusképző alapítványi főiskola igazgatója, Orosz Ildikó a kárpátaljai magyar oktatás helyzetét mutatta be, kitérve az egyetem alapításának körülményeire. Megállapította: "A kárpátaljai magyar tanárképző főiskola működési engedélye egy adott pillanat politikai konstellációjának eredménye, amelyben része volt az anyaország politikai, erkölcsi és anyagi támogatásának, illetve a helyi kisebbség összefogásának, kitartásának terepismeretének. Ez előrevetíti a további teendőkkel kapcsolatban azt, hogy ilyen intézmény létrehozását soha nem szabad csak szakmai kérdésként kezelni, mert ez elsősorban politikai kérdés. Itt javakról van szó, és ehhez politikai akarat kell, vagyis hatalom, hogy megteremtsük ezeket a javakat. Ehhez viszont mi, kisebbségiek otthon egymagunkban kevesek vagyunk. Bár nekünk kell megtenni a szükséges lépéseket, megfogalmazni ezeket és kiállni mellettük, az anyaország hátterének biztosítása nélkül a cél hosszú távon nem tartható fenn". Kerekasztal-vita következett a határon túli magyarok ösztöndíjügyében, illetve a határon túli magyarok magyarországi jogállásáról szóló törvény oktatási fejezetének lehetőségeiről. Az ösztöndíjszerződések egyik kitétele, hogy a magyar állami ösztöndíjazás ideje alatt bevándorlási engedélyért és állampolgárság megszerzéséért nem folyamodhat a kedvezményezett hallgató. A letelepedési tilalom csak a tanulmányok idejére vonatkozik. A teljes képzésben részt vevő határon túli magyar állami ösztöndíjasok száma ebben a tanévben 1376 fő, ebből 554-en Jugoszláviából, 372-en Szlovákiából 222-en, Ukrajnából, 206-an Romániából, 22-en Szlovéniából valók. A javaslatok között elhangzott az intézménytelepítés gondolata: erdélyi vonatkozásban elhangzott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia létrehozhatna itt egy fiókközpontot. - Az oktatási fórumon a következő javaslatokról esett szó: alanyi jogon részesüljenek a határon túli magyar diákok, illetve pedagógusok mindazon kedvezményekben, melyekre a diák-, illetve pedagógusigazolvány feljogosítja az anyaországiakat; ugyanígy a szakképzés, felsőoktatás, közoktatás terén azokban a részképzésekben, utóképzésekben amelyek a határon túliak számára valamilyen módon hozzáférhetőek; kihelyezett tagozatok révén kiterjeszteni a magyar felsőoktatás hatályát; részesüljenek beiskolázási támogatásokban; diplomahonosítás megkönnyítése, illetve anyagi támogatás az ezzel járó költségek fedezéséhez; könyvtárak, levéltárak, egyéb háttérintézmények ingyenes használata stb. A második napon Szakképzés a Kárpát-medencében témakörben ugyancsak öt előadás hangzott el. A magyar szakképzés modernizációjáról Benedek András helyettes államtitkár beszélt, különös tekintettel az európai követelményekhez való alkalmazkodáshoz. Kulcsár László tanszékvezető egyetemi tanár székelyföldi példákkal világította meg a területi fejlesztés, a munkaerőpiac és a szakképzés összefüggéseit. A Corvinus Rt. vezérigazgatója, Várady Zoltán a magyar tőkekivitel és annak szakképzési igényeit ismertette. Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője a székelyföldi szakképzésről rajzolt helyzetképet. Az Apáczai Közalapítvány támogatási stratégiáját ismertette Csete Örs irodaigazgató, különös tekintettel a szakoktatás fejlesztésére. A magyar Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője, Ríz Ádám foglalta össze a kétnapos tanácskozás tanulságait, záróajánlásokat fogalmazva meg. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3., Ösztöndíjak, jogállás. = Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ Elengedhetetlennek tartotta a romániai magyar tankönyvkiadó létrehozását, akár román és magyar szubvencióval Kötő József államtitkár. A közoktatás területén bekövetkezett reformokat ismertetve Kötő József a minőségi szakoktatás biztosítását sürgette. Közölte: 16.122 magyar ajkú diák, az összhallgatók 3,9 százaléka tanul állami és magán felsőoktatási intézményekben. Az államtitkár végső célnak az önálló magyar egyetem megteremtését nevezte. Szerinte az erdélyi magánegyetemi képzési formáknak az anyaországi állami egyetemekkel azonos állami támogatásban kellene részesülniük, hogy a magyar ajkúak ne a többségi állam nyelvén oktató intézménybe iratkozzanak be. Tájékoztatása szerint jelenleg Romániában összesen 1322 önálló magyar tannyelvű intézmény és csaknem 1100 magyar tagozattal rendelkező működik. Magyar nyelven mintegy 197 ezer diák tanul, ez az összlétszám 4,67 százaléka. Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter elmondta: egyetért a romániai magyar tankönyvkiadó létesítésével. Az előkészületek megtörténtek, a 100 százalékig állami tulajdonú Nemzeti Tankönyvkiadó e céllal már vásárolt könyvkiadót Romániában - tette hozzá. Az újonnan létrejövő felsőoktatási intézmények akkreditációja a romániai szabályok értelmében leghamarabb hat év múlva várható. Hangsúlyozta: addig és azután is jelentős forrásokra van szükség, az alapműködés és a fejlesztés finanszírozáshoz a magyar kormány hozzájárul. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2000. április 6.
Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja a Szabadság kérdésére megerősítette a Cotidianul napilapban megjelent hírt, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök április 14-én egynapos hivatalos látogatást tesz Bukarestben. A magyar miniszterelnök népes küldöttség élén érkezik. A hivatalos küldöttségben helyett kap Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Rockenbauer Zoltán kulturális, Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Szemerkényi Réka, Németh Zsolt, Bagi Gábor államtitkárok, Gansperger Gyula, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnöke, Gönczy János kormánybiztos. A kormányfőt üzletemberek is elkísérik útjára. Jelen lesz Íjgyártó István, aki Magyarország új bukaresti nagykövetjelöltje. Sajtóértesülések szerint Íjgyártó elsősorban a nemzeti kisebbségek kérdésének, a határon túli magyarok státusának szakértőjeként ismert. A Határon Túli Magyarok Hivatalában dolgozott, és részt vett a román-magyar alapszerződés kidolgozásában. Kinevezéséhez még szükséges a magyar országgyűlés jóváhagyása. - A magyar fél fel fogja vetni két, Csíkszeredában és Konstancán működő konzulátus megnyitásának a tervét, és szintén szó lesz egy kolozsvári magyar művelődési központ létrehozásáról. Az elkövetkező két hétben további két magyar politikus is jelezte érkezését: április 13-án Szabó József honvédelmi minisztert, április 16-19. között pedig Kósáné Kovács Magdát, az MSZP alelnökét, a magyar országgyűlés emberjogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottságának elnökét várják Bukarestbe. /Orbán Viktor Bukarestbe látogat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
2000. május 20.
Máj. 19-én Budapesten megkezdődött a Magyarország 2000 konferencia A magyarság lehetőségei a világban az ezredfordulón címmel, melyet a magyar kormány szervezett, s amelyre meghívottként az anyaországból több mint 140, a határokon túlról pedig több mint 200 magyar politikus, tudós, közéleti személyiség érkezett az Országházba. Németh Zsolt politikai államtitkár bevezetőjében a legfontosabb jövőbeni feladatnak a nemzet határmódosítás nélküli újraegyesítését nevezte. A kétnapos tanácskozássorozat kerettémái a következők: nemzeti kultúra a globalizáció világában, nemzetpolitikai kilátások és a diaszpóra jövője, illetve magyar gazdaság Európában - magyar gazdaság Kelet-Közép-Európában. Orbán Viktor miniszterelnök az ezeréves magyar államiság évfordulója kapcsán kifejtette: bizonyos értelemben 1990-ben is új államot kellett alapítani. Orbán a századot abban az évben vélte lezártnak látni, melyet egy "elbukott század" előzött meg. A legutóbbi évtizedet az összehúzódás időszakaként jellemezte, a most kezdődőt a bővülés évtizedeként - melyben különben az EU is bővülni fog Magyarországgal -, és 2010-2020 között várja a beérés évtizedét, amikorra az ország már felzárkózott a nyugat-európai átlaghoz. A kormányfő kifejtette, hogy a nemzetállam nem tűnik el, s noha szűkül a hatásköre, a megmaradó annál fontosabbá válik. Orbán szerint az integráció és a globalizáció során felértékelődik a rend és a biztonság, a nemzeti önbizalom, a pozitív jövőkép a nemzetállami kereteken belül. A magyar kormány regionális nemzetstratégiáját ugyanúgy fogalmazta meg, mint Németh Zsolt, tehát a határmódosítás nélküli nemzeti újraegyesítést jelölte meg célként. - A kormányfő dicsérte a határon túli magyar közösségek felelős politikáját, végül összefogásra szólított fel mindenkit. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke köszönetet mondott a jelenlegi magyar kormánynak azért, hogy az anyaország jó anyaként vállalja természetes szerepét, s hogy vége lehet annak a tudathasadásos állapotnak, amelyben "az önmagunkkal való kapcsolattartás is nehéz, szinte lehetetlen". Tőkés 1996 júliusára úgy emlékezett, mint amikor "itt kilincseltünk Budapesten az akkori főméltóságoknál, mert az első összmagyar csúcs után 180 fokos fordulatot vett a magyar külpolitika, és Budapest közelebb állt Bukaresthez, mint Kolozsvárhoz". Amint mondta a püspök: "akkor együtt voltam az RMDSZ-es elnöktársaimmal, együtt tiltakoztunk az alapszerződés kialakult szövege miatt". Az előadó azt nevezte szükségesnek, hogy a jelenlegi magyar kormány nemzetstratégiája visszafordíthatatlanná váljék. Nem szabad megengedni, hangsúlyozta, hogy Schengen révén békés formában ismétlődjék meg Trianon. A kulturális, hitbéli integrációt ki kell egészítenie a gazdaságinak, majd a politikainak is. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke szerint a Duna-medence magától nő össze, minden a központ felé gravitál, ezért szerinte a 2002-es csatlakozási időponttal kell dolgozni, ha mások azt is mondják, hogy ez tarthatatlan cél. /Wagner István: Magyarország 2000 Konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./ Németh Zsolt, a külügyminisztérium örömmel nyugtázta, hogy a magyar-magyar kapcsolatok kiépülésének folyamata, irányítása - a szó jó értelmében - kicsúszott a kormányzat kezéből, oly sok a spontánul, alulról jövő civil: egyházi, kulturális, iskolák közötti, egyesületi, sőt önkormányzati kezdeményezés, hogy immár követni is nehéz. Tőkés László református püspök kijelentette: "Ez a megosztottság mindinkább szükségessé teszi, hogy hangsúlyozzuk a szeretetnek, az atyafiságnak, a természetes nemzeti szolidaritásnak, összefogásnak, közösségnek a fontosságát. És ez nem csupán nemzeti, hanem egyetemes emberi és hitbeli keresztény követelmény". - Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető kancelláriaminiszter máj. 20-án azokról az ellentmondásokról beszélt, melyek a nagy nemzetközi vállalatok magyarországi jelenléte és érdekeltsége jelent a magyar gazdasági és társadalmi életre. Egyfelől motorjai a fejlődésnek, a teljesítménynek, ugyanakkor befolyásolják a közvéleményformálást, sőt az ízlésvilágot is. Az ellentmondások leküzdését a családok támogatásában, az oktatásban és a vállalkozásfejlesztésben látja. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke óvott attól az elképzeléstől, hogy a határon túli magyarokkal pótolják a magyarországi népesség fogyást. Üdvözölte a határokon túli magyarok anyaországi jogait majdan biztosító státusztörvényt, álláspontja szerint viszont ma Magyarország abban is tudna segíteni, hogy a magyar kisebbségek szülőföldjükön érezzék magukat otthon. Állást foglalt a határokon túli magyarok politikai megoszlása ellen. A magyar kisebbségek jövője kapcsán Markó Béla úgy nyilatkozott: nem a XIX. századi nemzeti romantikát kell újrateremteni, hanem azt kell elérni, hogy például Erdély, a Székelyföld a magyar kommunikációs és információs robbanás egyik helyszíne legyen. Pokorni Zoltán oktatási miniszter a határon túli magyar fiatalok oktatásáról beszélve jelezte, hogy a tárca elsődleges célja olyan segítséget nyújtani a határon túli fiataloknak, hogy azok otthon, a szülőföldön boldogulhassanak. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a magyar-magyar integráció eddigi eredményeiről és távlatairól számolt be, mondván, hogy a Magyar Állandó Értekezlet új dimenziókat nyitott a magyar-magyar párbeszédnek. Elmondta: a szekcióviták során részvevők szorgalmazták a kettős állampolgárságot és a határon túli magyarok szavazati jogát, mert véleményük szerint ez elismerné eddigi tevékenységüket, és erősítené az anyaországhoz való kötődésüket. javasolták azt is, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok esetében szórvány magyarokról kellene beszélni, míg a nyugati régiókban élő magyarok esetében a diaszpóra elnevezés lenne a helyes. A konferencia záródokumentumának elfogadása előtt Tőkés László kifogásolta, hogy mind a zárónyilatkozat, mind a konferencián elhangzott hozzászólások túlzottan optimistán közelítették meg a magyar kisebbség részvételét a szlovák, illetve a román kormányban. Szerinte Romániában továbbra is folytatódik Erdély pusztulása és az elrománosító politikának is csak a formája változott meg. Javaslata alapján a dokumentumba bekerült a figyelemfelhívás a határokon túli magyarság szociális, demográfiai és politikai helyzetére. A záróbeszédet tartó Martonyi János külügyminiszter kifejtette: hála és köszönet illeti az összmagyarságot: a határokon túliakat, amiért közösségként magyarok tudtak maradni. A NATO-csatlakozás első évfordulója kapcsán felhívta a figyelmet arra: Magyarország formailag és jogilag a Nyugat része lett. /Guther M. Ilona: Magyarország 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2000. május 26.
Máj. 25-én ünnepelte a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium az intézmény névadásának tizedik évfordulóját. Lászlófy Pál, igazgatója beszéde után felolvasta dr. Jakubinyi György üdvözlőlevelét, majd tolmácsolta Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter köszöntőszavait is. Dr. Csedő Csaba István polgármester méltatta az intézménynek a helyi oktatásban betöltött szerepét, az egy évtized alatt elért eredményeket. Az ünnepségen a magyarországi és erdélyi testvériskolák küldöttségei is megjelentek. /Tíz év a püspök szellemiségében. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./
2000. október 23.
1956. október 23-a a fiatalság ünnepe és az őszinte szó parancsa - fogalmazott Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter a forradalom előestéjére emlékezve, okt. 22-én, Budapesten. - Mádl Ferenc köztársasági elnök a Kommunizmus Üldözötteinek Nemzetközi Szövetsége Budapesten tartott kongresszusán Albániából, Bulgáriából, Csehországból, Horvátországból, Lengyelországból, Németországból, Romániából, Szlovákiából, Szlovéniából, valamint a volt Szovjetunió utódállamaiból részt vevő küldöttei előtt okt. 21-én kijelentette: "Nem könnyű 1956-ra emlékezni, mert egyszerre kell szólni kivételes győzelemről és kivételes, kíméletlen megtiportatásról, dicsőségről és gyászról, elégtétel-szolgáltatásról és hiányérzetről." Mádl Ferenc elmondta: a nemzet ellen vétkezőkből még mindig nem sikerült kicsikarni a bűn megvallását, márpedig akkor végre lenne, kinek megbocsátani. Az államfő a továbbiakban rámutatott, hogy a nemzetért áldozatot vállalók sok tekintetben mind ez idáig nem kapták meg az utókortól az elvárható jogi és erkölcsi elégtételt. Orbán Viktor miniszterelnök a kongresszuson jelen lévőkhöz intézett levelében kifejtette: A kommunizmus generációk, országok és nemzetek életét tette tönkre, megfosztva az embert elemi jogaitól és kiszolgáltatva az államgépezet visszaéléseinek. - Dávid Ibolya igazságügy-miniszter okt. 22-én Szentgotthárdon, a település hősi emlékművénél mondott ünnepi beszédében hangsúlyozta: "Vissza kívánjuk adni a magyar jogrendszernek azt a becsületét, amelytől az 1956-os rögtönbíráskodásról, illetve az 1957-es gyorsított büntetőeljárásról szóló rendelet megfosztotta". Elmondta: néhány napja írta alá azt a törvényjavaslatot, amely a leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szól. A kormány erkölcsi és jogi rehabilitációban kívánja részesíteni 1956 áldozatait, legyenek akár köztörvényes elítéltek. /Október 23. A magyar nép erejének és igazságba vetett hitének ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./
2000. október 27.
A magyarországi Rákóczi Szövetség idén is megrendezte a Gloria Victis elnevezésű '56-os emlékünnepséget Budapesten, s ennek keretében a VIII. Kárpát-medencei Magyar Ifjúsági Találkozót. Az eseményeken majd ezer határon túli magyar fiatal - köztük több mint kétszáz erdélyi - vett részt. Nagyváradról, a Kanonok sorról indultak az erdélyi fiatalok. A diákok történelmi pályázatot írtak, melynek témája az 1956-os forradalom volt. A legjobbaknak ez az utazás lett a jutalma. Okt. 22-én, Budapesten, a Műszaki Egyetem aulájában kezdődött az emlékünnepség, a Rákóczi Szövetség és a Műegyetem 1956 Alapítvány szervezésében. Megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök, Vajna Zoltán, a Műegyetem 1956 Alapítvány és Halzl József, a Rákóczi Szövetség vezetője. Arról emlékeztek meg, hogy 44 év telt el immár azóta, hogy azon a bizonyos október 22-én, a forradalom előestéjén közel háromezer fiatal tartott nagygyűlést a Műegyetem aulájában, ahol 16 pontban megfogalmazták a nemzet követeléseit. Pokorni Zoltán oktatási miniszter mondott beszédet. A határon túli magyar fiatalok nevében a Vajdaságból érkezett Diósi Viola beszélt arról, hogy nincs kései vagy ellopott forradalom, mert az eszme megmarad, s ha kell, a láng újra fellobban. A Műegyetemtől többezres tömeg vonult végig a Bem térig. A Bem szobor előtt a szervezők nevében a Rákóczi Szövetség főtitkára, Ulicsák Szilárd mondott beszédet, az erdélyi fiatalok képviseletében Vass Levente szólt. A megemlékezés a Kossuth téren zárult, ahol Pokorni Zoltán oktatási miniszter meggyújtotta az ünnepi lángot. Okt. 23-án a Műszaki Egyetemen tartottak előadásokat. A szerbiai választások hatása a vajdasági magyarság helyzetére címmel értekezett Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke és Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke. Józsa László ismertette azt a tényt, hogy október 5. óta teljesen új helyzetben vannak. Az új kormányban helyet kapnak a vajdasági magyarság érdekképviselői, méghozzá olyan jelentős tárcáknál, mint az oktatási, a művelődési, a kisebbségügyi minisztérium. Szabó Tibor felhívta a figyelmet arra: a VMSZ-nek megvan a lehetősége arra, hogy tanuljon az RMDSZ és a Magyar Koalíció Pártjának tapasztalataiból, hibáiból. Az utóbbi esztendők során külföldön is változott a szemléletmód, s már nem csodálkoznak azon az Egyesült Államokban, hogy például Romániában anyanyelvű oktatást akarnak, hiszen ez elfogadott, legitim igény. Szabó Tibor kijelentette: a magyar kormány támogatja a VMSZ autonómiakoncepcióját. - Halzl József a lap munkatársának elmondta, hogy a Rákóczi Szövetség 1993 óta évente megrendezi az ifjúsági emlékünnepélyt '56 tiszteletére. /Haraji Tóth Hajnal: Erdélyi fiatalok főhajtása '56 emléke előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), OKT. 27./
2000. november 8.
Nov. 11-én Pécskán felavatják gróf Klebelsberg Kunó /Pécska, 1875. nov. 13. - Budapest, 1932. okt. 11./ szobrát, születésének 125. évfordulóján. A rendezvény Klebelsberg Kunó megidézésével kezdődik. T. Molnár Gizella, dr. T. Kiss Tamás és dr. Tőkéczki László tart előadást. Gyulay Endre szeged-csanádi és Roos Márton temesvári megyéspüspökök szentmisét celebrálnak, majd Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter mond szoboravató beszédet. A szobor és az emlékplakett Jecza Péter temesvári szobrászművész munkája. Klebelsberg Kunó 1922 júniusától 1931 augusztusáig a volt kultuszminiszter. 1922-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli, 1924-től igazgatótanácsi tagja. 1917-től haláláig elnöke a Magyar Történelmi Társulatnak. - 1922-ben vallotta: "A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá." Meghirdette a népiskola-építési akciót, öt év alatt ötezer népiskolai objektum épült fel Magyarországon. /Nagy István: "Eszmények nélkül nem lehet élni; illúziókban nem szabad élni." /Szobrot kap Klebelsberg Kunó, Pécska szülötte. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./
2000. december 16.
Kolozsváron dec. 8-9-én megrendezték a III. Erdélyi Tudományos Diákkonferenciát. Évről évre növekszik az érdeklődés. Tavaly például 120, idén 221 dolgozatot mutattak be. Az anyagi hátteret az Illyés Közalapítvány, Magyarország Oktatásügyi Minisztériuma, a Román Tanügyminisztérium, az Országos Tudományos Technikai és Innovációs Ügynökség, a Korunk és a Krónika biztosította. Gál-Borus László főszervező elmondta, hogy a megnyitón Andrei Marga tanügyminiszteri, és nem rektori minőségében szólt a rendezvény résztvevőihez, a konferencia fővédnöke volt Kása Zoltán, az egyetem prorektora, Kötő József, az Oktatásügyi Minisztérium államtitkára, és Pokorni Zoltán. Idén 26 szekciót hirdettek meg, 24-re érkeztek pályamunkák. Az elbírálási feltételek nagyjából megegyezőek a Magyar Országos Diákkonferencia követelményeivel, így a legjobbak továbbmennek a Magyarországon kétévente megrendezett TDK-ra. /Burus János Botond: EtűDöK. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2000. december 20.
Dec. 18-án Budapesten, az Országházban Orbán Viktor miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenlétében átadták a 2000. évi Kisebbségekért-díjakat. ″Magyarország bonyolult, de nagyon szép feladattal néz szembe minden esztendőben: olyan világot kell építenünk, amely egyszerre otthona és jó hazája a határon túli magyaroknak és a határon belül élő kisebbségeknek is″ - mondotta Orbán Viktor. ″Azt a hitvallást kell magunkkal vinni a következő évezredbe, amely szerint a határon túli magyarok csak akkor lehetnek jó polgárai annak az államnak, amelynek területén most élnek, ha megmaradnak jó magyaroknak. És azt a hitvallást is, hogy a Magyarországon élő görögök, szerbek, németek, románok, szlovákok és szlovénok akkor lehetnek jó polgárai Magyarországnak, ha megmaradnak jó görögöknek, szerbeknek, németeknek, románoknak, szlovákoknak és szlovénoknak″ - mondta Orbán Viktor. Kisebbségekért díjat kapott Barbér Istvánné és Boros Józsefné a szlovénség anyanyelvének és kultúrájának megőrzésért tett munkájukért, Wild Katalin egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Német Nyelvészeti Tanszékének vezetője, Lénár Károly pápai káplán, tardoskeddi esperes-plébános és Szilágyi Pál professzor, a kolozsvári Páli Babes-Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatikai Kar Differenciálegyenletek Tanszékének tavaly nyugállományba vonult vezetője. (Az MTI nyomán) /Átadták az idei kisebbségekért-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ Kisebbségekért díjjal tüntette ki Orbán Viktor miniszterelnök a BBTE egykori rektor-helyettesét, Szilágyi Pált. Az emlékplakettet és a díszoklevelet a magyar miniszterelnök - Dávid Ibolya igazságügyminiszter, Pokorni Zoltán oktatási miniszter és Martonyi János külügyminiszter javaslatára - azoknak a személyiségeknek adja át, akik kiemelkedő tevékenységeket fejtettek ki a nemzetiségek érdekében a közéletben, oktatásban, kultúrában, egyházi életben, tudományban, tömegtájékoztatásban, illetve a gazdasági élet terén. ″Úgy tekintek erre a kitüntetésre, mint az egyetem egész magyar oktatóközösségét érintő díjra, hiszen ezt a munkát közösen végeztük. 1996-ban Magyari András prorektortól vettem át a stafétát, és 2000-ben Kása Zoltán rektor-helyettesnek adtam át, akinek nagyon komoly segítőtársa is van Néda Árpád személyében″ - nyilatkozta a professzor. Szilágyi Pál a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek 1996-tól 2000-ig rektor-helyettese volt. Ebben az időszakban nem kis mértékben áldozatos tevékenysége nyomán kiépült a magyar nyelvű képzés széles skálája - áll a méltatásban. Prorektori ciklusának lejárta után 13 karon, ezen belül 46 szakon folyik magyar nyelvű képzés. Többezer romániai magyar nemzetiségű hallgató tanulhat így anyanyelvén. Irányítása alatt épült ki a BBTE kihelyezett főiskoláinak rendszere, ennek eredményeként ma a Székelyföldön, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön valamint Szatmárnémetiben olyan, zömmel magyar nyelvű képzés, amely a magyarság nyomasztó szakemberhiányát csökkenti. A romániai oktatási reform sodrában, az elmúlt esztendőkben vált felsőfokúvá a romániai tanítóképzés. Ezen intézmények - köztük a magyar tanítású nyelvű székelyföldi (kézdivásárhelyi, székelyudvarhelyi), nagyenyedi, szatmárnémeti, kolozsvári és marosvásárhelyi tanítóképző főiskolák szintén a BBTE hálózatához tartoznak. /Szabó Csaba: Szilágyi Pál volt rektor-helyettes Kisebbségekért-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
2000. december 20.
A Duna Televízió és a magyar Oktatási Minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma oktatási célra videokazetta-csomagot juttat el a Kárpát-medencei magyar tannyelvű iskolák számára. Budapesten Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Rockenbauer Zoltán, az NKÖM minisztere és Pekár István, a Duna Televízió elnöke adott tájékoztatást az ajándékozásról. Pekár István elmondta: a Duna Televízió nyolcéves működése alatt rengeteg értékes anyagot gyűjtött össze. A pedagógusok jelezték, hogy igény van az oktatási műsorok terjesztésére. A Duna Televízió videokazettákon adta ki ezen műsorok javát, az ehhez szükséges pénzt az említett két minisztérium biztosította. Pokorni Zoltán oktatási miniszter szerint "Erdélyben olyan osztálytermeket is láttam, melyeket azonnal múzeummá lehetne nyilvánítani, felszerelésük legalább 70-80 esztendős″. A miniszter elmondta: ha további határon túli iskolák igényelnek effajta segítséget, azokat is ki lehet elégíteni. Az erdélyi régió nevében Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke vette át a teljes szállítmányt jelképező csomagot - a kazetták egyébként már elindultak Erdélybe. Jelen voltak még a kárpátaljai, vajdasági, felvidéki, szlovéniai magyar pedagógusok képviselői. Összesen háromszáz iskola fog kapni a hetvennél több kazettát tartalmazó csomagokból, a cél az oktatás hatékonyságának növelése, illetve azon hiányosságok pótlása, amelyek az anyaországtól való elszakítottság, a megfelelő oktatási segédeszközök hiánya miatt az anyanyelvápolás, magyar nyelv és irodalom, magyar történelem, művelődéstörténet terén a határon túli magyar oktatásban megfigyelhetők. A kazetták tartalmaznak nyelvművelő műsorokat (Nyelvédesanyánk, Hej, hej, helyesírás!, Betűvető, Zengő ÁBC stb.), a Hungaria Literatta irodalomtörténeti sorozatot, a Millenniumi Krónika című versösszeállítást, a Magyar Történelmi Arcképcsarnok a magyar történelem nagy személyiségeit mutatja be. A kazetták között szerepel a Kincsesház, az Anziksz, a Rendhagyó történelemóra is, a Duna Televízió műsorai. Erdélybe 4577 kazetta, a Felvidékre 1960, a Vajdaságba 1724, Kárpátaljára 980 kazetta kerül. /Szondy Zoltán: Ajándék Budapestről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./
2001. március 6.
A magyar oktatási minisztérium egyelőre figyelemmel kíséri a román oktatási tárca új vezetőinek munkáját, első lépéseit. Az első hónapok tapasztalatai alapján úgy gondolom, hogy a következő tanévben mindenképpen indokolt lesz egy vezetői vagy miniszteri szintű találkozó - jelentette ki Pokorni Zoltán oktatási miniszter. "Az előző kormány oktatási miniszterével, Andrei Marga úrral, több alkalommal találkoztam, Kötő József államtitkárral pedig nagyon gyakran, szerét se tudom, hogy hányszor. A román Közoktatásügyi Minisztériummal általában véve is intenzív volt a kapcsolat, Budapestre négyszer érkezett tőlük delegáció. Nemzetközi, kisebbségi, egyházügyi, sajtót érintő kérdésekről tárgyaltunk és egyeztettünk. Marga úrral tavaly júniusban írtuk alá a kétoldalú megállapodást. Az előző kormánnyal kötött megállapodás 2001. végéig érvényben van, egyelőre nincs szándékunkban ennek az újratárgyalása, viszont élni kívánunk azzal a lehetőséggel, hogy még egy évre meghosszabbítsuk" - mondta Pokorni. /Indokolt lesz egy miniszteri szintű találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./
2001. március 6.
A Festum Varadinum szervezőbizottsága véglegesítette a programtervezetet. A máj. 13-20. között Nagyváradon zajló Varadinum 2001 gazdag programmal várja az érdeklődőket. Az idei ünnepségsorozat máj. 13-án, vasárnap kezdődik a Bazilikában tartandó szentmisével. Ugyanott este zenés-verses összeállítás lesz a Szent László ének- és zenekar, a Szigligeti Társulat és a Kiss Stúdió művészeinek fellépésével. Máj. 15-én Magyar vagyok, nem turista címmel olvasói fórumot rendez a Bihari Napló és az Erdélyi Napló a Református Püspöki Palota nagytermében. Ennek témája a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok jogállását szabályozó törvénytervezet. Meghívott előadó Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkára. Máj. 16-án A 20. század tudományossága címmel előadás-sorozatra kerül sor, 17-én a civil társadalom napját tartják meg. Máj. 18-án könyvbemutató lesz a Szent László Gimnáziumban. Aznap ünnepélyesen felavatják a felújított Arany János Kollégiumot. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület meghívta az eseményre Pokorni Zoltán magyar oktatási minisztert. Máj. 19-én István királlyal Európában elnevezéssel vetélkedőt rendez az Ady Endre Középiskola, a MIDESZ és a Rákóczi Szövetség. Máj. 20-án, vasárnap 10 órától kezdődik az ünnepségzáró ökumenikus istentisztelet a várad-olaszi református templomban. 12 órától az Ezredévi Emléktéren promenád jellegű eseményre várják az érdeklődőket. Este az Állami Színházban a Honvéd kórus lép fel. /Rais W. István: Varadinum 2001. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./
2001. március 7.
A tárcák közötti eddigi együttműködés sikeresnek mondható, fejtette ki Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter. Az előző kormány oktatási miniszterével, Andrei Margával több alkalommal találkozott, Kötő József államtitkárral szintén sokszor. Egyelőre a magyar minisztérium figyelemmel kíséri az új vezetők munkáját Indokolt lesz egy vezetői vagy miniszteri szintű találkozó. Az előző kormánnyal kötött megállapodás 2001 végéig érvényben van, ezt akarják egy évre meghosszabbítani. Pokorni kifejtette, hogy támogatják a szakmai találkozókat, tapasztalatcseréket, különféle együttműködési formákat, vendégtanárok tevékenységét, valamint a felsőoktatási intézményekben már meglévő magyar, illetve román nyelvi lektorátusok további működését. Évente kölcsönösen fogadnak tanárokat és diákokat Közreműködnek iskolai tankönyvek kidolgozásában és kiadásában. Intenzív munka folyik az ekvivalencia kérdésében, azaz a diplomák, bizonyítványok, tudományos fokozatok és címek kölcsönös elismerése, ennek gyakorlati végrehajtása érdekében. A tárcák támogatják a két országban működő felsőoktatási intézmények akkreditálásával foglalkozó szervezetek szakértőinek kapcsolattartását. Egyyüttműködnek Európai Uniós oktatási programok keretében is, így a Leonardo vagy a Socrates programban. Romániából a jelentkezők zömmel román ajkúak. A román fél nem nyilvános pályáztatással hirdeti meg az ösztöndíjakat, zárt levélben küldi meg az egyetemeknek, adott hely megnevezésével, pályázati űrlapok csatolásával. A román fél száz százalékban lefedi a helyeket. Román részről az ELTE bölcsésztudományi és természettudományi karai közkedveltebbek. Magyar részről a bölcsésztudományok területén, zenei vonalon gyakoribbak az igénylések, illetve Kolozsvárra, könyvtári kutatómunkára. /Guther M. Ilona: Interjú Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel: Indokolt lesz egy miniszteri szintű találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./
2001. március 8.
Magyar-magyar oktatási kapcsolatokról jó tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag nem beszélhettünk. Azóta oly sokrétűvé és szerteágazóvá vált, intézményes keretek között és civil kezdeményezések révén, átszőve az egész Kárpát-medencei magyarságot, hogy részletekbe menő számbavételük és régiók szerinti éles elkülönítésük szinte lehetetlenség. A Romániai Magyar Szó néhány olyan nagyobb programról kérdezte Pokorni Zoltán magyar oktatási minisztert. Az Apáczai Közalapítványt kormánydöntéssel 1998-ban hozták létre. Az alapítvány stratégiai programokkal beruházásokat, kifejezetten oktatási, döntően felsőoktatási kezdeményezéseket, pályázatokat támogat, évről évre nagyobb összegből gazdálkodva. A közalapítvány a határon túli magyar oktatás támogatására az idén valamivel több mint 750 millió forintot oszthat szét pályázati úton. A 2000/2001-es tanévben beindított Hallgatói Ösztöndíj Program a felsőoktatásban és a középfokú szakképzésben szülőföldjükön tanulóknak nyújt támogatást. Ennek keretében pályázati úton a Kárpát-medencében több mint 1500 magyar fiatal részesül 7000 Ft-nak megfelelő havi juttatásban. Az ösztöndíjak 51%-át Erdély kapja. A Magyarországon történő képzések esetében a hangsúlyt a részképzéses programokra fektetik. A minisztériumban működő Határon Túli Magyarok Főosztálya 2001-ben 400 millió forinttal gazdálkodik, amelyet részben magyarországi és szülőföldi ösztöndíjakra, részben pedig a máshol alig támogatott magyar nyelvű közoktatás fejlesztésére fordít, elsősorban a pedagógusok szülőföldi és magyarországi szakmai továbbképzésének, illetve a szomszédos országokban működő magyar pedagógusszövetségek munkájának támogatásával. - Magyarországon minden pedagógus 15-16 ezer forintot költhet a saját továbbképzésére évente, és kb. hasonló összeggel gazdálkodhat szakkönyvek vásárlására. Ezt a támogatási formát a státustörvény részeként szeretnék kiterjeszteni a magyar nemzetiségi oktatásban résztvevő pedagógusokra is. - Jelenleg folyik a határon túli magyar iskolák bekötése a magyarországi oktatási internetes hálózatba: 32 határon túli magyar iskoláról van szó. Most ennyire volt keret. A jövőben ez a hálózat bővíthető. A pedagógusszervezetek által kiválasztott iskolákat számítógépes laborokkal szerelik fel. Ez nyolc számítógépből áll és egy központi nagy szerverből, jár hozzá egy képleolvasó és egy nyomtató is. Ezek az informatikai laborok ugyanolyanok lesznek, mint amilyeneket a magyar iskolák kapnak, amikor bekötjük őket az internetre. A 32 oktatási intézmény közül 18 erdélyi, név szerint a következők: Nagyváradról a Sulyok István Református Főiskola, Nagyenyedről a Bethlen Gábor Kollégium, Székelyudvarhelyről a Benedek Elek Tanítóképő Főiskola, Kézdivásárhelyről a Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Gyimesfelsőlokról a Szent Erzsébet Katolikus Szeminárium, Aradról a Csíki Gergely Iskolacsoport, Brassóból az Áprily Lajos Elméleti Líceum, Csíkszeredából a Márton Áron Elméleti Líceum, Székelykeresztúrról az Orbánt Balázs Elméleti Líceum, Gyergyószentmiklósról a Salamon Ernő Elméleti Líceum, Kolozsvárról a Báthory István Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgyről a Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Nagybányáról a Németh László Elméleti Líceum, Marosvásárhelyről a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Elméleti Líceum, Temesvárról a Bartók Béla Elméleti Líceum, Szilágysomlyóról a Református Oktatási Központ és a Teleki Oktatási Központ révén a Szovátai Elméleti Líceum. Az informatikai laborokat az iskolák csak használatba kapják, a tulajdonjog az iskolákat támogató alapítványoké lesz. - A Testvériskolai Program idén fog elindulni. A költségvetésből erre 40 millió forint van. Az a cél, hogy az Oktatási Minisztérium összefogja, és megpróbálja bővíteni, egyfajta mozgalommá formálni azokat az évek, illetve évtizedek óta létező szórványos kapcsolatokat. Most folyik a már kialakult kapcsolatok teljes körű felmérése, a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakbizottságának keretében. Ez nagyon fontos a határon túli magyar gyerekeknek, hogy társaik, barátaik, partnereik legyenek itt. Ami talán még fontosabb: ez erősítené a magyarországi diákok ismereteit a határon túli magyarokról. - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2000 áprilisában megkezdődött létrehozásának és fejlesztésének évtizedes munkája a jószomszédi politika jegyében történik. Hasonló fontossággal bír, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen is erősödjön a magyar nyelvű képzés. Andrei Marga rektor úr is szorgalmazza a magyar nyelvű képzés bővítését, meghívására februárban nyolc magyarországi rektor látogatott Kolozsvárra. A Sapientia Alapítványt is meglátogatták, és tárgyaltak a román akkreditációs bizottság tagjaival is, hogy támogatásukat kérjék az EMTE szakjainak akkreditálásához. A folyamat befejezéséig az egyetem tulajdonosa és működtetője az erdélyi történelmi egyházak által életre hívott Sapientia Alapítvány. A magyar adófizető állampolgárok által nyújtott - az Országgyűlés által az 1999-es és 2000/2001-es költségvetésben is jóváhagyott - összesen közel 6 milliárd forintos támogatás nagylelkű és értékes segítség. Első lépése annak a hosszú távú tervnek, amelynek végeredménye egy teljes erdélyi egyetemi intézményrendszer lesz. A támogatási keretet a Külügyminisztérium felhatalmazása alapján a Határon Túli Magyarok Hivatala kezeli, amely szoros szakmai együttműködést valósít meg az Oktatási Minisztérium Nemzetközi és Határon Túli Felsőoktatási Fejlesztési Programirodájával. A tervezett egyetemi hálózat rektorátusi központja a kolozsvári Bocskai-ház. Négy önálló campusszal - Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - várja a leendő hallgatókat. Csíkszeredai központtal az élelmiszeripari mérnök, környezetvédelmi mérnök, agrárközgazdász; könyvvitel, gazdasági informatika, rurális gazdaság és szociológia, valamint marosvásárhelyi székhellyel a szociálpedagógia szakok indítási kérelmei a román Akkreditációs Bizottság döntésére várnak, indításuk 2001 őszén várható. Folyamatban van a környezettudományok, az angol nyelv és kultúra, a műszaki informatikus mérnök, a gazdasági informatika, a könyvvitel és számítógépes nyilvántartás, a zenei felsőoktatás szakok akkreditációs csomagjainak összeállítása. Kolozsváron a posztgraduális és kiegészítő képzések igényszintjének felmérése zajlik. Januárban megkezdődött az EMTE jogász-közgazdász szakkollégiumának a szervezése is. Folyik egy több százezer kötetesre tervezett egyetemi könyvtár és informatikai központ terveinek kidolgozása, amely az elképzelések szerint egyben konferencia- és oktatási központ is lesz. Az oktatási programok összeállításával, a nemzetközi kapcsolatok felvételével, valamint az üzleti terv elkészítésével beindult az EMTE Üzleti Iskolájának kialakítása. Az Egyetem elkezdte saját kutatóintézetének felállítását Kutatási Programok Intézete néven. A doktorandusi ösztöndíjpályázat kiírásával elkezdődött a leendő oktatószemélyzet toborozása. - Hasonló ambíciójú, kulcsszerepet betöltő egyetemfejlesztés Szlovákia és Jugoszlávia irányában ebben az évben indult be. Természetesen ezek kisebb mértékűek lesznek, hisz Felvidéken és Vajdaságban a magyarság is kisebb lélekszámú. Szlovákia esetében Komáromban indulna a közgazdasági képzés, ha minden jól megy, akkor idén ősztől. A Vajdaságban is hasonló folyamat körvonalazódik. A komáromi egyetemfejlesztésre a tervek szerint 5-600 millió forintot fordítanánk évente. Vajdaságban terveznek valamilyen felsőfokú, alapítványi formában működő intézményt. - A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet - az úgynevezett státustörvény - érinti az Oktatási Minisztériumot is. /Guther M. Ilona: Interjú Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel. Szívemhez közel álló a Testvériskolai Program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
2001. március 14.
A Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) műegyetemi hallgatóinak csoportja ismét megszervezi - immár harmadszorra - a Kárpát-medencei magyar egyetemisták vagy hivatalos nevén a Határon Túli Műszakis Magyar Diákok Tudományos Diákkonferenciáját, amelyet idén március 23-25. között tartanak a Temesvári Műegyetem Villamosmérnöki Karán. Az idei összejövetelről Balla Réka és Bakk Jutas szervezők tájékoztattak. Elmondták, hogy a szervezéssel járó költségeket megpályázták különböző alapítványoknál. Segítséget kaptak az Erdélyi Tudományos Egyesülettől, a temesvári Techné vezetőségétől dr. Delesega Gyula elnök személyében és nem utolsósorban az alma materüktől. A rendezvény két patrónusa - Pokorni Zoltán magyar tanügyminiszter és dr. Nicolae Robu rektor-helyettes - támogatása sokat jelent. Hatvanon felül van azoknak a száma, akik már biztosan eljönnek. - A szakosztályon belül mindenki tetszés szerinti témát választhat, de tartania kell magát a szabályzathoz, mely szerint egy-egy előadás nem tarthat tovább hét percnél, és a dolgozat megvédése további három és fél percnél. Szerkesztenek egy katalógust, amiben kivonatosan minden dolgozat benne lesz, több száz példányban kinyomtatják, és valamennyi résztvevőnek adnak belőle. /Sipos János: Kárpát-medencei magyar műszaki hallgatók találkozója Temesváron. Tudományos diákkonferencia. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./
2001. március 21.
Márc. 20-án Tőkés László püspök Budapesten megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A püspök Orbán Viktor miniszterelnököt, Pokorni Zoltán oktatásügyi minisztert és Németh Zsolt külügyi államtitkárt is Nagyváradra hívta az Arany János Kollégium felújított, kibővített épületének átadására. Az épület kibővítése az első nagyszabású munkálat, amely az egyetemépítésre adott magyar költségvetési támogatásból készül el. Az esemény máj. 19-én, a Varadinum rendezvénysorozat keretében lesz. - Tőkés László elmondta, a megbeszélés annak a tárgyalássorozatnak a része, amit a miniszterelnök időről időre folytat a határon túli egyházi, politikai, közéleti vezetőkkel. Tőkés László a Krónikának kifejtette, egyetértettek a Partiumi Keresztény Egyetem és az Erdélyi Magyar Tudományegyetem távlati összekapcsolódása kérdésében. Tőkés sajnálatosnak tartotta, hogy a magyar kormány továbbra is elzárkózik attól, hogy jelenlegi helyzetében támogassa a Magyarok Világszövetségét (MVSZ). "Ez azonban nem tette feszültté a megbeszélésünket - magyarázta Tőkés - a miniszterelnök úr megértette, hogy a Világszövetség tiszteletbeli elnökeként kötelességem képviselni az MVSZ ügyét." Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta, érzése szerint legalább olyan jó a kapcsolata a magyar kormánnyal és a miniszterelnökkel, mint Markó Béla szövetségi elnöknek. /Gazda Árpád: Nagyváradra látogat Orbán? A magyar kormányfővel tárgyalt Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./
2001. május 7.
Markó Béla, RMDSZ-elnök máj. 5-én részt vett a Fidesz - Magyar Polgári Párt tisztújító kongresszusán. Felszólalásában úgy vélekedett, egy évtizeddel a kommunista rendszerek bukása után időszerű számvetést készíteni a térség országainak előrehaladásáról. Megítélése szerint Magyarország ezen a listán a listavezetők közé tartozik, a Fidesznek pedig jelentős érdeme van ebben. Hangsúlyozta: "a térség legsúlyosabb problémája nem gazdasági, hanem etnikai jellegű, és minden országnak szembe kell néznie azzal, hogy állam és nemzet határai nem esnek egybe". - A magyar kormánypárt XIII. kongresszusán a küldöttek Pokorni Zoltán oktatási minisztert - az egyetlen jelöltet - választották meg a párt élére a leköszönő Kövér László helyett. /Térségünk legsúlyosabb problémája etnikai jellegű - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök Szegeden. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
